2017. október 19. - csütörtök

Karácsonyfa, életfa

Érdekes Dr. Bálint Sándor írása,  amit a karácsonyi életfáról, termőágról ír, amelyek állításának szokását szorította ki a karácsonyfa úgy, hogy a hozzákapcsolódó hiedelmek továbbélését lehet megfigyelni.

Karácsony, húsvét, pünkösd (A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából) és a Szögedi nemzet című monográfiáit Dr. Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, már nyugdíjasként írta. Karácsony, húsvét, pünkösd című monográfiájából vettem az idézeteket (teljes terjedelemben olvasható a mek.oszk.hu honlapon).

A karácsonyi életfa, termőág az évről évre megújuló természet ősi, mágikus jelképe, amely az európai keresztény hagyományban bibliai elemekkel is gazdagon ötvöződött. Állítása általános volt hazánkban, illetőleg népünknél is, de a múlt században feltűnő karácsonyfa teljesen kiszorította, jobban mondva helyettesíti.
„Horgoson láttam olyan karácsonyfát, piacon is árulták – tudósít - 1886-ból Móra István – amelyiknek szimbolikus jelentősége tisztább, könnyebb, mint a fenyőágé. Ott a koronafa, glédics (Gleditschia triacanthos) ágait, töviseit becsavargatják cifrapapirossal, összekötnek kettőt-hármat, vagy átfonnak egy negyedikkel. Az egészet virágcserépbe ültetik, s a tüskökre szúrkodnak aranyozott diót, aranyozatlan almát. Mellette van a sublaton kétfelől két csészében vagy két kis tányérban a Lucakor vetett, azóta kizöldült karácsonyi búza.”.
Lehetséges, hogy a karácsonyi termőágat a középkori magyarság kincs néven emlegette.. .. A magunk vizsgálódásaiból … utalunk Vasvár, Vásárosmiske, Búcsúszentlászló, Nemesszentandrás, Tófej, Zalaszentbalázs, illetőleg a somogyi Csököly, a matyó Mezőkövesd, Kapuvár - régebbi gyakorlatára.- Mindenütt emlékeznek azonban arra is, hogy a mostani karácsonyfa elterjedése előtt tüskés zöld ágakat, borókát, fagyöngyöt függesztettek a gerendára, legtöbbször koronájánál fogva. Díszítése közben a matyó anya karácsonyi énekeket énekelt.
Mindez eredetileg nyilvánvalóan az évkezdetnek, az idő új hajtásának ünnepi jelképe. Bizonyára nem véletlen, hogy archaikus csángó versezetünk és több találóskérdésünk az esztendőt az élőfa példázatával szemlélteti.
Karácsony ünnepéhez, illetőleg szimbolikájához a karácsonyfa falun-városon, hivők és nem hivők között egyaránt hozzátartozik.

A karácsonyfa eredetét egy mosoni, irodalmi eredetűnek tetsző népmonda így magyarázza: amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bújdosnia kellett. Üldözői elől menekülve egy sűrű lombú fa alatt vonta volna meg magát, ez azonban odaszólt neki: állj odább, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Ezzel utasították el féltükben a többi fák is. Az Úrnak ellenségei már nyomában.voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült.
Az Úr most megáldotta a fenyőfát: soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.
Ki hinné, hogy a karácsonyfa állítása hazánkban, de Németországon kívül – a mediterrán népek kivételével – szinte a fehér ember egész világában, alig több száz esztendősnél.
Kétségtelen, hogy a szokás protestáns, és pedig evangélikus gyakorlatból ered. Solymossy Sándor nyílván helyesen mutat rá, hogy Luther Márton még nem volt a betlehemes, illetőleg paradicsomjáték ellensége. Puritán utódai azonban már felháborodtak naiv hangjukon, tréfás mozzanataikon, és a szószéken is, meg az egyház-irányította helyi közigazgatásban is pusztító háborút indítottak ellene. Így történt, hogy evangélikus helyeken általában ki is halt. A hagyományőrző nép azonban legalább a paradicsomjáték életfáját átmentette, asztalára állította, és családi közösségben előtte énekelte a maga örökölt, megszokott énekeit.
Hazánkban a karácsonyfa állítására bécsi udvari ösztönzésből az arisztokrácia mutatott először példát. Bécsben a múlt század második felében kezdett terjedni, ahol viszont Németországból átszármazó protestáns művészek, főúri családok honosították meg.

Nálunk Brunswick Teréz (1824), továbbá József nádor harmadik neje, Mária Dorottya, illetőleg a Podmaniczky család (1826 táján), majd Fertőszentmiklóson a Bezerédi család állít karácsonyfát Flóra lányának (1834). Jáky Ferenc osli plébános, a gróf Lunyady család egykori házi papja, 1855-ben a falu iskolás gyermekei számára rendez karácsonyfa ünnepélyt.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Hernádi Judit zenés estje Budakalászon.

plakát

A világ legnagyobb sörfesztiválja idén ötödik alkalommal Budapesten, valamint első alkalommal Szombathelyre is ellátogat.

plakát

2017. szeptember 18-án megnyílt az új kulturális találkozóhely.