2017. október 17. - kedd

Nem csak Las Vegas, baby - Instant dohány

Kinyomtatom...
Csak az öltöny, csak a reváns

Abból, ha egy - idealistán - jóléti államban élő ügyvéd afféle „svéd krimit” ír - és az idézőjel itt csont nélkül a műfajnak szóló elismerés -; abból nem következik, hogy anyagi gondjai vannak. Akkor sem, ha csak hazai pályán eddig 400 000 eladott példány jogdíját zsebelte be. A pénz mégis olyannyira kulcskérdésnek számít manapság, hogy a filmvásznon is megfog, sztoritól függetlenül. Az Instant dohányban ráadásul utóbbi is nagyon erős: csak a kokain, csak a reváns.

Mintha csak kodifikálták és kiadatták volna a börtönökben érvényes íratlan szabályokat,úgy csaptak le az efféle sztorikra a szociológusok és filmrendezők ezrei.
Az Instant dohány nyomtatott verziója annak a bennfentesnek köszönhető, akit Jens Lapidusnak hívnak, ügyvéd, és újdonsült bestseller-író. A film alapjául szolgáló könyvéből tudom, hogy a börtönök drogfüggő elítélt-apukáinak küldött gyermekrajzok tocsognak az LSD-ben. Hiába, ahogy Lapidus is mondja, az Österåkerbe „csak anyákat, gyerekeket és ügyvédeket engedtek be.” Persze ne higgyük, hogy az, amit a vászon látunk, csupán a szerző ügyesen rögzített és merészen tálalt börtönnaplója! Az Instant dohány sokkal inkább amolyan csupasz, allűröktől mentes emberekről szól. Olyan diákról, aki keményen tanul az egyetemen. Vagy olyan apáról, aki egyedül neveli a kislányát. Vagy egy szabad emberről, aki mindennél jobban örül annak, hogy a reggel nem a börtöncellájában éri.
Persze ugyanezek az emberek mások, mint az átlag: hetente többször is megfeledkeznek mindenről, amit törvény, erkölcs vagy józan ész diktál. Az a pár nap a fehér por, a zöld bankó és a fekete fegyverek ideje, hiába vár rájuk a gyerek, a szerelmes vagy az anya.
Az Instant dohány egyik erőssége éppen az, hogy idővel a néző számára is bebizonyosodik, hogy ez a sajátos kenyér, vagy olykor a reváns igenis mindent megér. Mindent, amit kockáztatni érdemes. Több, mint két órán keresztül szembesít a stockholmi éjszakák kokainmámoros-véres részleteivel, ráadásul olyan köntösben, hogy hajlamosak leszünk elhinni: a valóság nem így működik. És bár az élet kegyetlen és igazságtalan sajátosságait nyugtázva bízunk, hogy hátha itt is úgy lesz, mint a mesében, ahol a jó és a rossz mindig különbözik; végül csak értetlenül és reményt vesztve bámuljuk a vásznat belátva, hogy az Instant dohányban nincs efféle éles disztinkció. Nagyon is átlagos, mindennapi harcokból kapunk kóstolót, vigyázva, nehogy megártson; Naivitás volna azt hinnünk, hogy az angyali és az ördögi alapjaiban különbözik. Van egy rész a filmben, ahol a friss kokain ízétől lelkes drogbáró így szisszen fel: „Las Vegas, baby”. De a végén ő is rájön majd, hogy az élet nem csak Las Vegas, baby.

7/10 pont

Instant dohány (Snabba Cash) – színes, feliratos, svéd thriller,124 perc, 2010.
Rendezte: Daniél Espinosa
Szereplők: Joel Kinnaman,Matias Padin ,Dragomir Mrsic ,Lisa Henni, Mahmut Suvakci, Jones Danko , Lea Stojanov , Dejan Cukic

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Idén is különleges filmkínálattal várja a nézőket az Európai Art Mozi Nap.

címlap

Motiváló futósztorik a magazin őszi számában.

logó

Összművészeti szürreális utazás, póthaj stikli, sorsok és szerelmek – néhány hívószó a Mozsár Műhely 2017/2018-as évadának előadásaiból.