2017. október 22. - vasárnap

20 kötetes könyv+Cd sorozat a legnépszerűbb operettekből

Kinyomtatom...
Kossuth kiadó, logó

„Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely tartalmas, ötletes, újítani vágyó lelkekben születve, többet rombolhat e korhadt világból... öt parlamenti obstrukciónál...” (Ady Endre)

A csárdáskirálynő, A cigánybáró, a Marica grófnő, A mosoly országa, A víg özvegy és még tizenöt klasszikus, népszerű operett olyan előadók tolmácsolásában, mint Sárdy János, Házy Erzsébet, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Frankó Tünde és Miklósa Erika.

A Budapesti Operettszínház, a Kossuth Kiadó, az MTVA és a Metropol Napilap páratlan együttműködéseként megjelenő sorozatban a bécsi és a budapesti operett felejthetetlen darabjai jelennek meg és élednek újjá. A Kossuth Kiadó folytatja értékmentő és értékteremtő sorozatainak kiadását. Korábbi zenei sorozatai, a Világhíres zeneszerzők (2011) és a Világhíres operák (2011-2012) rövid idő alatt platinalemezek lettek.

Az elegáns, keménytáblás, kéthetente megjelenő kötetek mindegyike CD-mellékletet tartalmaz – rendkívül kedvező áron. A sorozat köteteiből megtudhatjuk, milyen történetekre épülnek fel az ismert dallamok, olvashatunk a szerzők életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, az operettek tartalmáról és történetéről. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.

operett

„Az operett a zenés műfaj különleges csodája.”
A csárdáskirálynő, A cigánybáró, a Marica grófnő, A mosoly országa, A víg özvegy… húsz klasszikus, népszerű operett dallamai csendülnek fel nagyszerű – egykori és ma élő – előadók tolmácsolásában. A húszas szám „Prokrusztész ágya” arra kényszerített, hogy a szerkesztés által próbáljam megfogalmazni, mitől jellegzetesen közép-európai, ugyanakkor ezen belülnagyon magyar az operett műfaja. A titok a nemzeti karakter melletti sokszínűségben rejlik. Például a Kálmán-féle operett egyedi és sajátos dallamvilágában a klasszikus, romantikus operák fináléja ugyanúgy ölelkezik a magyaros verbunk ritmusaival, mint a cigányzenével és a bécsi táncparkett polkáival. A ma oly népszerű világzene hasonló módon ötvözi magába a különféle dallamokat, tradicionális népi elemeket, archaikus zenei formákat, és pont ezért válhatott a kortárs irányzatok egyik kedvelt műfajává.

operett

Az operett a zenés műfaj különleges csodája. Fülbemászó zenei nyelven mesél az őrült szerelemről és annak akadályairól. Álomvilágba ringat, ugyanakkor elgondolkodtat. Ezeknek a meséknek ugyanis erkölcseinkben és vágyainkban ősi gyökereik vannak.

Az operettet a szocialista esztétika jórészt ártalmas műfajnak tekintette, hitem szerint azonban ez egyáltalán nincs így. Ma biztosan nem lehet operettet írni, akárcsak görög drámát, shakespeare-i színművet vagy Verdi-korabeli operát. Ám a remekművek örök érvényűek, soha nem avulnak el, és ilyen az operett is. Megkerülhetetlen és elfelejthetetlen! Az persze természetes, hogy egyes előadások könnyen „megöregszenek”, de ez soha nem a konkrét művekre, főképpen pedig nem a műfajra vonatkozik.

Jó kedvvel és szeretettel ajánlom tehát ezt a sorozatot olvasóknak és hallgatóknak egyaránt! Úgy vélem, különleges szemekből összeállított, nagyon értékes, szórakoztató és esztétikai gyönyörűséget hordozó gyöngysor ez – operettfüzér, az ezredforduló után válogatva.

operett

Az első kötet Kálmán Imre A csárdáskirálynő című operettje. Legnagyobb érdeme, hogy a magyar népdal bűvös hangulataival, lüktető szilajságával frissíti fel az operettet, amelynek vérkeringése már elernyedt... az édeskés bécsi szentimentalizmustól.” Lehet, a háború alatt és után a menekülés vágya vitte be a népeket az operettszínházba. De hogyan, mivel őrizte meg varázsát a Csárdáskirálynő ötven, hetven év múltán, Honthy Hanna után is, a rockzene és a legmodernebb musicalek korában is? És nemcsak Bécsben, Budapesten, hanem Németországban, Oroszországban és Amerika több nagy-városában is. És nemcsak a köz-közönség, hanem az igényes, művelt értelmiség köreiben is.

Az operett rejtettebb érdekessége a zene, a tánc, a mese, a dalszöveg együttesében, az egész mű ambivalenciájában kereshető. Mert az operettben lehetett egy az egyben tündérmesét, csodát, valóságos karriertörténetet, gazdagságot, házasságot, boldogságot látni, és lehetett a fonákjáról nézve a mese, a csoda, a karriertörténet paródiájaként értelmezni.

Lehetett azzal a hittel beülni a színházba, hogy ott egy mágikus erő felfüggeszti a társadalmi rend s a mindennapi élet törvényeit, de lehetett úgy is felfogni a színházat, hogy ott szabad mindaz, ami a mindennapi életben tilos vagy veszélyes: kritizálni, kigúnyolni a bürokráciát, a tábornokokat és a mágnásokat, az egész fennálló társadalmat. Mennyire igaz elvágyódás, és mennyire hamis illúzió a Csárdáskirálynő híressé vált dala: „Túl az Óperencián boldogok leszünk, ... túl az Óperencián béke vár reánk.”

Az operett belső társadalmi és nemzetek közötti integratív ereje a 19. század háborúi alatt, közöttük és ellenükben is érvényesült. Ez a zenés műfaj a tömegkultúra integráns része lett, s ha színvonala, értéke erősen ingadozott is, két érdeme aligha tagadható. Az operett új közös nyelvet teremtett e megosztott földön, és nem zárta el, inkább megnyitotta az utat a magasabb zenei műveltség előtt. (Részlet Hanák Péter A mi operettünk című tanulmányából, amely a BBC History világtörténelmi magazin 2013. márciusi számában olvasható.)

A köteteket a téma kiváló magyar szakértői írták:
Albert Mária, Anger Ferenc, Bóta Gábor, Gabnai Katalin, Gajdó Tamás, Jászay Tamás, Kállai István, Kerényi Miklós Gábor, Kolozsi László, László Ferenc és Nemlaha György

A HÍRES OPERETTEK SOROZAT első kötete 2013. február 27-én jelenik meg.

A sorozat könyvesboltokban nem kapható, csak az újságárusoknál, illetve megrendelhető a Kossuth Kiadónál (www.kossuth.hu)

A 2013. március 30-ig előfizetők ajándéksorsoláson vesznek részt. Kisorsolásra kerül 2 db 2 személyes, egyhetes nyaralás Horvátországban, teljes ellátással a Hotel Adria Biograd na Moru jóvoltából a Biograd na Moru városában lévő Hotel Adriában, valamint 5 db kétszemélyes Operettszínház – bérlet a 2013-2014 -es évadra a Budapesti Operettszínház felajánlásával.

A sorozatban megjelenő művek:

Kálmán Imre A csárdáskirálynő, Kacsoh Pongrác János vitéz, ifj.Johann Strauss A cigánybáró, Szirmai Albert Mágnás Miska, Lehár Ferenc Cigányszerelem, Kálmán Imre Marica grófnő, Fényes Szabolcs Maya, Offenbach Szép Heléna, Lehár Ferenc A mosoly országa, ifj. Johann Strauss A denevér, Jacobi Viktor Leányvásár, Szakcsi Lakatos Béla Szentivánéji álom, Huszka Jenő Bob herceg, Lehár Ferenc A víg özvegy, Zerkovitz Béla Csókos asszony, Kálmán Imre A bajadér, Eisemann Mihály Bástyasétány 77., Huszka Jenő Lili bárónő, Ábrahám Pál Viktória, Jávori Ferenc Fegya Menyasszonytánc

A sorozat főszerkesztője: Kerényi Miklós Gábor
Zenei szerkesztő: Kéringer László
Kiadói szerkesztő: Hollósi Nikolett
Kiadói programvezető: Szuba Jolanta

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Dzsungel: ausztrál-kolumbiai koprodukcióban készült film.

logo

Meghökkentő helyszínek, rendhagyó kísérletek, kihagyhatatlan programok a Fesztivál utolsó négy napján is, szerte a városban!

Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix

A táncé a főszerep a Gárdonyi Géza Színházban.