2017. október 22. - vasárnap

Caravaggiótól Canalettóig sikere

Kinyomtatom...
Caravaggio

A tekintélyes olasz La Repubblica elismerően szól az október végén, Budapesten nyílt Caravaggiótól Canalettóig című kiállításról. „Főművekben gazdag és tudományosan kifogástalan”.

A Valentina Tosoni által írt cikk szerint az itáliai barokk és rokokó festészet remekműveit bemutató kiállítás lehetőséget ad arra, hogy megértsük a korszak sokféle stílusát és megismerjük a meghatározó alkotókat. A február 16-ig látható „kivételes jelentőségű” bemutatón 141, a világ legjelentősebb múzeumaiból gondosan válogatott remekmű áll össze egy minden várakozást felülmúló kiállítássá.

Az alábbiakban olvasható Valentina Tosoni cikkének fordítása.

Két évszázad itáliai művészetét ünnepli a Szépművészeti Múzeum rendkívüli kiállítása. A főművekben gazdag és tudományosan kifogástalan kiállítás, 141 gondosan válogatott és a világ legjelentősebb múzeumaiból származó festménnyel február 16-ig lehetőséget ad arra, hogy megértsük azoknak az évtizedeknek sokféle stílusát és megismerjük azt a számtalan művészt, akik akkor alkottak. Caravaggio 1593-ból való „Gyümölcskosaras fiú”-ja indítja el a kiállítást, amellyel Budapest ismét a nemzetközi kultúra stratégiai központjaként mutatkozik be. „Megtisztel a meghívás és boldog vagyok, hogy itt lehetek és megtekinthetem azt a kivételes jelentőségű kiállítást, amilyenhez ez a múzeum már hozzászoktatott bennünket” – mondta Anna Coliva, a római Galleria Borghese, a kép származási helyének igazgatónője a sajtótájékoztatón tartott beszéde elején – „A magyar kollégák súlyos feladatot vállaltak magukra, mert nehéz megtartani a magas színvonalat, ám ez a kiállítás mindenki várakozását felülmúlja”.A kiállítás egyedülálló és igen magas szintű lehetőséget kínál arra, hogy kellő alapossággal lássuk, mi is történt nagyjából két évszázad olasz művészetében. A Seicentót és a Settecentót változások egész sora jellemzi, és lehetetlen vállalkozásnak tűnt sikerrel összegyűjteni mindent egyetlen kiállításon, de a végeredmény magáért beszél.  Bonyolult évszázadok ezek, amelyekben végtelenül sokfelé ágazik a művészet, és a kiállításon e századok egyetlen arculata sem marad rejtve. Klasszicizmus, naturalizmus, realizmus, csendéletek, belső terekben játszódó jelenetek, allegóriák, vallásos tárgyú festmények megannyi stílus- és kompozíciós variáción mentek át, és mindezen műfajok egyikét sem kezeli a kiállítás sematikus módon. Minden főszereplő jelen van és minden variációt magas minőségű festmények illusztrálnak. Vannak köztük még névtelenektől is főművek, mint az „Alvó lány”, amely noha mindmáig nem kapott biztos mesternevet – igaz, a többség Fetti keze művének tartja –„egy ismeretlen mester főművének” tekinthető. „ Olyan ez a kiállítás, mint ha a harmincas években rendezték volna” – jelentette ki a továbbiakban Anna Coliva – „nem azért, mert avítt a stílusa, hanem mert azokban az években mertek belevágni olyan vállalkozásba, mint  amilyen ez, minthogy akkoriban nem létezett még a kiállítások show-bussines-e, amely csak azt a főművet igyekszik megszerezni, amelyet plakáton lehet reklámozni.” A Szépművészeti Múzeum világossá tette a maga politikáját, amikor azt a becsvágyó célt tűzte ki, hogy a 15.-18. századi olasz festészetet két egymást követő kiállításon bemutatja.  Az első kiállítás a „Botticellitől Tizianóig” volt 2009-2010-ben, a második pedig most ez a „Caravaggiótól Canalettóig – Két évszázad itáliai remekművei” című. Február  16-ig tart nyitva, és az olasz-magyar kulturális évad kimagasló eseménye. Soha korábban az olasz festészet e korszakának ilyen gazdag bemutatása nem került a magyar közönség elé. A Szépművészeti Múzeum olasz barokk és rokokó gyűjteménye kb. 600 művet foglal magába, és a kollekció zömét a nagy arisztokrata családok gyűjteményei alkotják. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből való harminc festményhez (köztük olyan fontos mesterek művei, mint Annibale Carracci, Artemisia Gentileschi, Guercino, Luca Giordano, Bernardo Strozzi, Giovanni Battista Tiepolo, Canaletto és Bernardo Bellotto) jön hozzá az a több mint 100 festmény, amelyeket különféle európai és amerikai gyűjtemények, (mind köz-, mind magángyűjtemények) adtak kölcsön, köztük a londoni National Gallery, a párizsi Louvre, a madridi Prado és Thyssen Bornemisza Múzeum, a firenzei Uffizi és Pitti, a római Pinacoteca Capitolina és Galleria Borghese, a berlini Képtár, a drezdai Képtár és a bécsi Kunsthistorisches Museum. Ám a kiállítás nem lett volna teljes minden idők egyik legnagyobb hatású festője, Michelangelo Merisi da Caravaggio nélkül, akitől a Szépművészeti Múzeum egyetlen művet sem birtokol.  Ez alkalomból nem kevesebb, mint kilenc festmény, köztük az 1610-es „Imádkozó Szent Ferenc”, az 1609-10-ből való csodálatos „Salome”, és további képek érkeztek, hogy mindenki megcsodálhassa őket. Igen hosszú a kiállításon jelenlévő többi festő névsora, a Carracciktól Guercinóig, Tiepolótól Guido Reniig, egészen Canalettóig aki a Settecento szekciót a maga klasszikus velencei látképeivel zárja.

„ A kultúra valójában dialógus művek és emberek közt, de párbeszédet teremthet két nemzet között is”, mondta a megnyitón résztvevő magyar kulturális miniszter, Balog Zoltán. Ezt a célt egész bizonyosan eléri ez a nagy jelentőségű kiállítás.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Fesztiválpillanatok

2017-es fesztiválszezon értékelés, fesztiválpillanatok sajtófotópályázat eredményhirdetéssel.

Hullám panoráma

Őszi programajánlatok Budapest egyetlen fedett élményfürdőjében, az Aquaworldben.