2017. október 17. - kedd

Budapesti Tavaszi Fesztivál 2014 - határátlépők

A műfajok, stílusok, lélekállapotok közötti határvonalak mindig is képlékenyek voltak. Sokáig kizárólag tánczenére illett táncolni, Richard Strauss (József-legenda) és Bartók Béla (A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin) még úgy gondolta, hogy egy baletthez vagy pantomimhoz balettzenét kell komponálni.

Elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy szimfonikus költeményhez vagy egy koncerttermi szvithez koreográfiát készítsenek. Ma már viszont műfaji kötöttségek nélkül lehet a balettzene koncerttermi sikerszám, egy szimfónia pedig balettzene. A Szegedi Kortárs Balett és a koreográfus Juronics Tamás ezúttal Richard Strauss korszakos művében fedezte fel a tánc lehetőségét. A Friedrich Nietzsche filozófiai „regénye” nyomán komponált szimfonikus költemény „főszereplője”, Zarathustra szerint a tánc legyőzheti még az ördögöt is, Bartók szerint pedig elsimíthatja a nemzetek közötti ellentéteket. (A Szegedi Kortárs Balett és a Pannon Filharmonikus Zenekar Strauss–Bartók-estje a Művészetek Palotájában, március 21.)

Egy újraírt filmzene révén kerül más megvilágításba egy régi moziklasszikus. A Jean Cocteau által írt és rendezett film (A szépség és a szörnyeteg, 1946) főszerepét Jean Marais játszotta. Philip Glass, a kortárs amerikai zene egyik legnépszerűbb alkotója ezt a filmet „hangolta” újra: nemcsak a kísérőzenét írta meg, a dialógusokat is operaénekesekre fogalmazta át. Az új zene négy énekes és a Philip Glass Ensemble élő előadásában a vetített filmmel tökéletes összhangban csendül majd fel. Egyedülálló élménynek ígérkezik. (Művészetek Palotája, március 22.)

A valóság és a varázslat, a józanság és a delírium, az öntudat és a tudattalan határvidékén egyensúlyoz a barokk korszak egyik legnépszerűbb operafigurája, Orlando lovag. A szerelmi fájdalomtól őrjöngő hős alakja mind zeneszerzői, mind előadóművészi szempontból jutalomjáték: az őrülési jelenetek az operaszínpadok leghálásabb pillanatai közé tartoznak. Az Ensemble Matheus és karmestere, Jean-Christophe Spinosi Händel Orlandóját 2013-ban mutatta be a Rennes-i Operában, a produkciót Éric Vigner rendezte. A főbb szerepekben kiváló énekesek léptek fel: David DQ Lee (Orlando), Adriana Kučerová (Angelina), Kristina Hammarström (Medoro), Veronica Cangemi (Dorinda), Luigi De Donato (Zoroastro). Ezt az előadást később játszották még Lorient, Brest, Toulouse és Versailles színházaiban, a régizene szerelmeseinek legnagyobb örömére pedig immár Budapesten is. (Zeneakadémia, március 23.)

A zene világszínpada már régóta nem ismer országhatárokat. A spanyol Juanjo Mena az egyik legnagyobb presztízsű brit együttes, a BBC Filharmonikus Zenekar vezető karmestere. Korábban dolgozott Norvégiában – a Bergeni Filharmonikusok első vendégkarmestere volt –, Olaszországban, valamint hazájában. 1999–2008-ig a Bilbaói Szimfonikus Zenekar művészeti igazgatója és vezető karmestere volt. Nagyszerű európai zenekarokkal koncertezett, az Egyesült Államokban 2004-ben debütált. Operakarmesterként a 19–20. századi repertoárban mozog otthonosan, vezényelte Wagner, Richard Strauss, Bartók és Schönberg műveit. A BBC budapesti koncertjére egy egészen kivételes szólistát hoz magával, az osztrák Martin Grubingert, akit egyszerűen csak az „ütőhangszerek varázslójának” neveznek. (Művészetek Palotája, március 25.)

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Könnyűzenei csemegék a CAFe Budapesten.

White Swan

Jazz, klasszikus, pop és világzene, irodalom, táncművészet, színház, képzőművészet, design és divat.