2017. október 22. - vasárnap

Mit kezdünk ma Bartók örökségével?

Kinyomtatom...
logo

Mennyire élő ez az örökség, mennyire tud aktuális lenni napjainkban?

135 éve született a magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakja, aki műveivel, népzenei gyűjtéseivel, személyiségével ma is óriási hatással van nemcsak a közönségre, hanem alkotókra, írókra, zeneszerzőkre, előadó- és képzőművészekre egyaránt. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál számos programja választ ad ezekre a kérdésekre október 7. és 23. között.

A fesztivál Bartók A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin új bemutatójával indul október 7-én Kocsis Zoltán vezényletével és a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével. Kékszakáll története már sokféle értelmezést megélt az évek során. Az előadást rendezőjét, Káel Csabát ezúttal a szerző szándékaihoz legközelebb álló, lélektani megközelítés inspirálta. „Bartók szellemében próbáljuk bemutatni, hogy a férfi-női kapcsolatok változó minősége hogyan akadályozza, követi egymást, miközben Judit Kékszakáll képzeletén keresztül szeretne a herceg szívéhez eljutni.” A The Times kritikusa által „borzongatóan buja mezzo”-nak nevezett fiatal énekesnő, Szántó Andrea alakítja Juditot, Kékszakáll szerepében pedig a nemzetközi operaélet ünnepelt magyar basszistája, Bretz Gábor lép fel. Az est második felében A csodálatos mandarint a Pécsi Balett mutatja be Vincze Balázs új koreográfiájában. A rendező-koreográfust - aki korábban táncművészként maga is alakította a csavargók egyikét – a mű interpretációja kapcsán elsősorban Mandarin rejtélyes figurája és motivációi foglalkoztatták.

A Budapest Ritmo nyitókoncertje október 13-án Bartók Béla magyar, román, szerb és szlovák népdalgyűjtéseinek utóéletét öleli fel. Munkássága fantasztikus példája Kelet-Európa és a világ találkozásának, hiszen a népzenegyűjtő zeneszerző a régió szinte minden országában kutatott, de Törökországban és Észak-Afrikában (Algéria) is végzett gyűjtéseket.

A 2010-ben alapított „minizenekar”, az ensemble mini tagjai fiatal zenekari muzsikusok, akik Németország vezető szimfonikus együtteseiben játszanak, és szívesen próbálják ki tehetségüket olyan művek átirataiban is, melyek többsége eredetileg szimfonikus zenekarra készült. A mindössze húszfős együttes a művek e sajátos megszólaltatásával azok mélyebb megértésére ösztönzi hallgatóit, teljesen új perspektívában mutatva be egy-egy szerzőt. Legújabb projektjük, a Bartók Beyond Borders keretében a magyar komponista zenekari darabjait szólaltatják meg sajátos előadásban október 9-én a Pesti Vigadóban.

A magyar mester művei szerepelnek Baráti Kristóf és Jean-Efflam Bavouzet koncertjén is. Napjaink egyik legjelentősebb és legfoglalkoztatottabb francia zongoristáját, Jean-Efflam Bavouzet-t szoros és gyümölcsöző kapcsolat fűzi a magyar zenei élethez. A Liszt- és Kossuth-díjas Baráti Kristóffal 2015-ben játszott első ízben, s úgy tűnik, hogy ez a találkozás igen inspiráló volt: a CAFe Budapest fesztiválon újra együtt állnak színpadra, ezúttal a modern magyar zene, Kurtág György és Bartók Béla lesznek a közös nevező.

Ritkán hallható kórusművekkel ünnepli fennállásának 30. évfordulóját az Óbudai Kamarakórus. Széles repertoárjukból október 14-i hangversenyükre kortárs zeneszerzők művei mellett Liszt, Bartók és Kodály remekműveiből is válogatnak.
A több mint két évtizede működő párizsi Quatuor Habanera, a legkülönbözőbb stílusirányzatok felé nyitott szaxofon kvartett budapesti koncertjére magyar komponisták műveit, Bartók, Ligeti és Eötvös Péter darabjait is elhozza.
Horváth Csaba rendezésében a Forte Társulat és a Hungarian Studio Orchestra nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy rendhagyó koreográfiával vigye színre Bartók Béla 5. vonósnégyesét és Concertóját.
Bartók újraértelmezése a Porsche Art Music Program koncertjén is visszaköszön. Klasszikusok által inspirált stílustalálkozásokat mutatnak be fiatal művészek, Fejes Krisztina, Káel Norbert és a Žagar tagjai. Többek között J.S. Bach, Liszt és Bartók egy-egy eredeti műve szólal meg zongoraátiratban, amelyet modern hangszerelésű, kortárs elektronikával fűszerezett reflexiók, majd jazzes újraértelmezések követnek.

Az Óbudai Danubia Zenekar legújabb előadása, a Bélamese gyerekeket kalauzol el Bartók csodavilágába. Bartókot még ma is előszeretettel sorolják a nehezen befogadható, modern zeneszerzők közé. Akik a legjobban cáfolhatják ezt a tévhitet, azok éppen a gyerekek. Ezért is szól nekik a közel egyórás program, amelyben egy modern csodaszarvas-történet keretei közé ágyazva számos Bartók-mű részlete elevenedik meg a zenekari Concertótól kezdve A csodálatos mandarinon át a Táncszvitig. A zenéket Hámori Máté modern és hagyományos mesei elemeket ötvöző szövege fogja össze.

Bartók nemcsak a műveit megszólaltató koncertekkel lesz jelen a fesztiválon, hanem más művészek ihletőjeként is. A Ludwig Múzeum #Bartók című kiállításán olyan műveket állítanak ki, amelyeket a zeneszerző és népzenekutató munkássága inspirált. Az alkotók a kortárs képzőművészet eszközeivel igyekeznek kifejezni a bartóki eszmeiséghez kapcsolódó viszonyukat, illetve kísérletet tesznek arra, hogy a gyűjtőmunka, a tudományos feldolgozás, a nemzeti és a modern fogalmait elemezve hozzanak létre műalkotásokat, különös tekintettel a tudomány, a technika és a művészet kapcsolatára.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

logo

Meghökkentő helyszínek, rendhagyó kísérletek, kihagyhatatlan programok a Fesztivál utolsó négy napján is, szerte a városban!

www.facebook.com

Megrendezik hazánk legnagyobb sajtünnepét.