2017. október 21. - szombat

Tom Jones az öreg „cukros papa”

Kinyomtatom...
Tom Jones Budapesten (Fotó: Strem Tamás)

November 11-én Európai koncertturnéján hozzánk is beugrott az öreg Tom. Nem először járt nálunk és nagyon tetszett neki a magyar közönség.

A turné Tom Jones legutóbbi albumához a 24 hours-höz kapcsolódott. A meglepetésként hirdetett előzenekar Florence Rawlings és csapata percre pontosan kezdtek. Úgy érzem megérdemel néhány sort az énekesnő. A számomra és szerintem sokak számára eddig még ismeretlen Florence jól illett az est hangulatához. Hosszú szőke hajával, kis feketében, csillogó cipőben és ami nem utolsó meggyőző (Joss Stone-ra hasonlító) hangjával és számainak stílusával, ami többnyire lassabb tempójú soulos-country-s pop sláger volt, ráhangolta a közönséget Tom Jones érkezésére. Bár úgy éreztem, itt azért kicsit sok volt a lassú szám és ballada.

Aztán legalább negyed vagy fél óra szünet következett. Hát hiába, a profiknak is sok időbe telik a színpad átszervezése, de lehet hogy ez csak tudatos hergelése volt a kiéhezett közönségnek. Mindenesetre, már kezdtem volna az órámat nézegetni, amikor is elsötétült az egész színpad.

A Sugar Daddy szám, ami itt egészen más hangszereléssel mint az albumon(szerintem ezt a verziót is rátehetnék) hosszú felvezetéssel és más hangnemben, egyenesen berobbant a színpadra. Ahogyan Tom Jones is, aki úgy kezdte a koncertet könnyeden,mintha még mindig 24 éves lenne. Ősz hajjal, fekete bőr nadrágban és fekete zakóban. Ugrálni ugyan nem ugrabugrált, de egy ilyen idős embertől ilyesmire már ne számítsunk (bár ezt meglátjuk amikor Madonna megöregszik...). Ahogy a közönségnek elárulta már 69 éves.
Az első két szám után melegen üdvözölte a budapesti közönséget. Aztán jött még néhány szám a 24 hours albumról (In style and Rhytm és az I'm alive). Tom Jones azt hiszem a zeneiparban már mindent elért, amit lehetett és ezt jól mutatja, hogy egy James Bond dal is akad a tarsolyában. Aztán jöttek a Reloaded album slágerei: Mama told me not to come és a Burning down the house. A Cardigans helyett a vokalista lánnyal, akinek a hangja kissé erőtlennek tűnt, bár lehet hogy csak a megszokott hangot hiányoltam.
Utána egy-két lassú szám következett. (Delilah, Green green grass of home). A színpadtechnika a kevesebb néha több elvén épülhetett, minimalista stílusával, kevés de ütős díszlettel. A háttérben 4 magas kijelzőn folyamatosan vetítettek, például a Burning down the house-nál „lángba borult” az egész színpad. A zenekar pedig jól elosztva, különböző kis emelvényen szétosztva: egy a vokalista lányoknak, egy a rézfúvósoknak, egy a billentyűsnek. Felül pedig egy centrikusan elhelyezett reflektorrendszer biztosította a briliáns hatású megvilágítást.

Tom Jones Budapesten (Fotó: Strem Tamás)Tom Jones Budapesten (Fotó: Strem Tamás)

A koncert végére tartogatták a legjobb dalokat. Azt hiszem a She's a Lady-nél két szabotőr csaj (köszönjük nekik) felállt és előrerohant, hogy tánccal üdvözöljék az öreg playboyt. Mondjuk nem is értem, hogy lehet egy ilyen koncertet ülőre szervezni. Mindenesetre a biztonsági őrök szépen leültették őket. Mindezt onnan vettem észre, hogy az énekes is kissé zavartan lenézett a színpadról, majd mint egy igazi úriember látva, hogy a hölgyeket inzultálják, egy felhívást intézve keringőre csak annyit mondott: "Gyertek gyerekek,mindannyian táncolni!" Ezzel fricskát dobva a biztonsági szolgálatnak. Persze nekünk sem kellett több. Először még szégyenlősködve egyenként szivárogtak előre az emberek, majd amikor mindenki látta, hogy szabad a vásár megindult a tömeg a színpad felé. Gratulációm az intelligens közönségnek, hogy senki nem akart oldalba verni, vagy a lábamra taposni. Gondolom, akik elöl kifizették a borsos jegyeket azok bosszankodtak, hogy a pórnép előrenyomul, de ez az egész akkora lökést adott a koncertnek, hogy szerintem ennyi áldozatot megért. Mellesleg az élelmesebbek csatlakoztak a táncoló tömeghez. Az öreg Tom is úgy kivirult hogy majdnem ledobta az ingét éneklés közben.

Aztán jöttek a nagy Tom Jones számok. Az It's not unusal, Tom Jones első slágere, amelynek karrierjét köszönheti. A Sexbomb, de ekkor már izzott a levegő, amelyre rátett egy lapáttal az énekes „vadító„ tánca. És lehetett még tovább fokozni a hangulatot, ugyanis ekkor jött Prince slágere a Kiss című szám, na azt hiszem ekkor már Tom-on nem volt öltöny... Az öregfiú azért néha néha lement egyet pihenni, eközben a zenekar instrumentális intermezzóval foglalta le a közönséget. A Stoned in love discósított számot nem igazán tudtam hová tenni. Valószínű ez az a hullám, ami egykoron Chert is elérte, amikor az öreg előadók próbálják felvenni a versenyt a fiatal énekesekkel. Hát nem kell fel venni senkivel a versenyt ha valakire még 69 évesen is érdemes figyelni. Mert egy remek és felejthetetlen koncertnek lehettünk részesei.

Saját értékelésem: Nincs Mások értékelései: 5 (3 szavazat)

Hmmm Hát igen Tom papa még

Hmmm Hát igen Tom papa még most is meg tudja magát rázni...;)
Szamanthának biztos tetszene....:)

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

logo

Meghökkentő helyszínek, rendhagyó kísérletek, kihagyhatatlan programok a Fesztivál utolsó négy napján is, szerte a városban!