2017. október 19. - csütörtök

Tibeti spirituális gyógyászat

Kinyomtatom...
Dr. Pema Dordzse: Tibeti Spirituális gyógyászat

Nem tagadom, hogy mostanában gyakrabban veszek kezembe olyan könyveket, amelyek úgymond „természetgyógyászattal” foglalkoznak.

A magyar, úgynevezett természetgyógyászatról szóló törvény (11/1977.(V.28.) N.M.) – amely erre a fogalomra a „nem-konvencionális medicina” megfogalmazást használja - felsorolja azokat a módszereket, amelyek ide tartoznak. A hagyományos tibeti gyógymódot is elismeri a magyar egészségügy nem-konvencionális medicinának – azaz a jogszabályi feltételeknek való megfelelés esetén ilyen tevékenység végezhető illetve igénybe vehető Magyarországon is.

Ez a könyv alkalmas arra, hogy ez a nem annyira ismert gyógyítási mód közelebb kerüljön az olvasóhoz.

Szerencsésnek tartom a könyv szerkezetét: az első részben Janet Jones személyes emlékeit, élményeit osztja meg velünk: hogyan találkozott a tibeti gyógymóddal, milyen érzéseket keltett benne. Elkalauzol bennünket az 1985-ös svájci Szivárvány Fesztiválra, amelyen a világ legkülönfélébb spirituális tradícióit képviselő emberei gyűltek össze. Janet Jones itt találkozik Csödrak doktorral – aki személy szerint nagy hatással volt rá is „a doktornak már puszta jelenléte gyógyító balzsamként hatott testünkre” – írja a könyvben. Előadásainak hallgatása közben pedig pedig feltárult „egy rendkívül spirituális orvostudományi bölcsesség tárháza”. Nagyon rövid történelmi áttekintés után csekély alapismeretre tehetünk szert, de hogy mennyire más ez a világ, azt például a „pulzus”-sal kapcsolatos oldalak világosan mutatják. Egy nyugati ember odanyújtja a kezét, kap három értéket – ha ezek benne vannak a normál tartományban, rendben, ha nem, következnek a további vizsgálatok vagy/és pirulák. Olvassuk el a „suttogó pulzus, a Hét Csodálatos Pulzus”-ról szóló részeket, s látjuk, hogy mi mindent olvasnak ki pulzusból keleten.

Dr. Pema Dordzse: Tibeti Spirituális gyógyászatDr. Pema Dordzse: Tibeti Spirituális gyógyászat

A könyv első része az érzésekre hat. Ez a rész a „hitünket próbálgatja”, hiszem, nem hiszem? – de akár így, akár úgy van, érdemes tovább olvasni, mivel a második rész ennek a módszernek rendszerbeli összefoglalója. „A tibeti orvoslásnak pontosan meghatározott logikája van” – olvashatjuk – s „mondhatnánk azt is rá, hogy a kiegyensúlyozottság tudománya”. Ha messze is áll tőlünk – most még - elfogadni, hogy a három életnedv a szél, az epe és a nyál – persze ezek tartalma másabb, mint ahogy a hétköznapi életben használjuk, de van DE. De nem áll(hat) messze tőlünk elfogadni, amit ez a módszer hirdet, hogy a túlzott érzelmek (vágy, harag, korlátoltság), a nem megfelelő életmód, étrend valamint a környezet befolyásolja az egészségünket.

„A tibeti tantrikus orvoslásban rengeteg olyan fogalom és gyakorlat van, amely gyakran irracionálisnak és idegennek tűnhet egy nyugati elme számára” – írja a könyv, én ehhez azt teszem hozzá, hogy itt van ez a könyv, amely közérthető nyelven, módon magyarázza el mindezeket a hétköznapi ember számára is. Éljünk a lehetőséggel!

Dr. Pema Dordzse: Tibeti spirituális gyógyászat, 2009
Tericum kiadó, ISBN: 9789639633643

Saját értékelésem: Nincs Mások értékelései: 5 (1 vote)

Érdekelne, hogy mennyire

Érdekelne, hogy mennyire gyakorlatias ez a könyv? Mit lehet belőle megtanulni, ha valakit érdekel ez a gyógyítási módszer?

Mennyire gyakorlatias, mit

Mennyire gyakorlatias, mit lehet belőle tanulni?
Talán az alábbi példával meg tudom magyarázni:
Vannak elveink, hogyan szeretnénk élni - például békés, nyugodt életet kívánok. Hogy elérjem, megtervezem: elvégzek egy egyetemet, utána keresek egy megfelelő állást és így tovább. De a konkrét körülmények és az én hozzáállásom állandó illeszkedéséből kialakuló napi tevékenységek jelentenek állandó kihívást számomra, s ezekből megvalósul vagy nem a kitűzött cél.
Ez a könyv, ha meggyőz arról, hogy a betegség nemcsak testi (fizikai) probléma, hanem lelki, szellemi állapotunkkal és környezetünkkel is összefüggésben van, akkor igen hasznos tanácsokra olvashatunk ki életmódunk, életvezetésünk kialakításához. Segít abban is, hogy különböző feladatokat, elérendő célokat tűzzünk ki magunk elé. De a napi teendők megoldásához csak olyan szinten tudjuk használni, mint amikor megveszünk egy "Teák megfázásra" című könyvet. Ha a betegség csak egy átmeneti, kisebb kibillenése az egyensúlyunknak, akkor magunk is meg tudjuk oldani - egy bögre meleg hársfatea - s már túl vagyunk rajta. Azonban ha emögött a megfázás mögött mélyebb problémák húzódnak meg, akkor már szakemberhez érdemes fordulni.
A tibeti gyógyítás - a könyv címe szerint is - mélyen spirituális alapokon nyugszik. Úgy a spirituális rész megismerése és hitté válása, mint a gyógyászati rész megismerése és megtanulása szükséges ahhoz, hogy a módszer elismert és elfogadott gyakorlójává váljunk. Ehhez ez a könyv kevés. A tibeti orvoslás orvosává válni ugyanolyan tanulási folyamatot igényel, mint a nyugati orvoslás elsajátítása (intézményrendszer, személyi feltételek).
Ez a könyv olyan, mintha "az emberi test működése" -ről szóló tantárgyát olvasnánk, amely nemcsak a betegségeket, azoknak az általános gyógyítási elveit, hanem az egészséges életmódhoz kapcsolódó tanácsokat is tartalmaz beleágyazva egy ideológiai (vallási) rendszerbe.

Tibetről

Tibet fennsíki terület Ázsiában és a tibeti nép otthona. A tengerszint feletti magasság 4900 m felett van, a Föld legmagasabban fekvő sík területe. Manapság a „világ teteje” kifejezéssel illetik, de régebben ezt az elnevezést a Pamír-hegységre alkalmazták.
Történelme során valaha független ország volt, több különböző királyságra és államra felosztva.
Napjainkban Tibet négy nagy részből áll: a legnagyobb terület a Kínai Népköztársasághoz tartozik (Központi és Kelet-Tibet), ennél jóval kisebb rész az Indiai Köztársasághoz (Nyugat- és Dél-Tibet: Ladak, Szikkim) valamint a Nepáli Királyság, mint Észak-Tibet és Bhután, mint független tibeti állam a harmadik illetve negyedik alkotórész.
Az 1800-as évek végén Tibet a brit és a kínai hatalom közé szorult. A politikai és hatalmi káoszt rendezendő 1913 októbere és 1914 júliusa között hosszantartó tárgyalások kezdődtek Nagy-Britannia, Kína és Tibet között. Az aláírt egyezmény elismeri Kína védnökségi jogát, de kimondja Tibet autonómiáját, Kína végül nem ratifikálta az egyezményt. A II. világháború illetve a kínai forradalom után 1950-ben tárgyalások kezdődnek a pekingi kormány felszólítására Tibet csatlakozásáról. Miután ezek eredménytelenül végződnek, október folyamán kínai fegyveres csapatok vonulnak Lhászába, ahol a helyiek fegyveres ellenállást tanúsítanak. A tibeti kérdés a hidegháború körülményei között óhatatlanul nemzetközi dimenziót is kapott. Az Egyesült Államok, a tibeti ellenállás támogatásával is igyekezett minél több nehézséget okozni a kommunista Kínának.
1958 végére Dél-Tibet nagy része, valamint Kelet-Tibet több járása a tibeti lázadók kezére került. 1959 márciusára a fővárosban is kitörtek a zavargások, azonban a kínai hadsereg hamarosan kegyetlenül leverte a lázadást. A dalai láma közvetlen amerikai támogatásért folyamodott, de azt nem kapta meg. 1959. március 17-én a Dalai Láma a CIA segítségével álruhában Indiába menekült, és azóta is emigrációban el Dharamszalában.
A száműzetésben élő vallási vezető százezernyi honfitársával és a világ minden országában megtalálható barátaikkal szorgalmasan és ügyesen használják az internetet helyzetük, országuk, kultúrájuk bemutatására, ezáltal ügyük a FREETIBET terjesztésére. Akit érdekel Tibet (történelem, kultúra, események stb.) annak jó szívvel ajánlom http://tibet.lap.hu/ .