2017. október 19. - csütörtök

Szent András

Szent András napjától számítjuk az adventet, de hát ki volt ő, mit tudunk róla?

Talán hihetetlen, és ha nem is úton-útfélen találkozunk az emlékével, de vasúti átjáróknál, igen. Azok a bizonyos vasúti átjárót előjelző keresztek, azok András-keresztek.
Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott.
András életéről az evangéliumokból keveset tudunk meg. Annál többet mond el az András Cselekedetei című apokrif könyv. Elbeszéli, hogy milyen viszontagságok közepette vitte Krisztus örömhírét András apostol Örményország napégette pusztaságain, Kurdisztán szakadékos hegyein át a Fekete- tenger partjáig. Feltűnik a szkíták földjén is, és hirdeti az evangéliumot a nomád pásztorok és vadászok sátraiban. Végigjárja Thrákiát és Görögországot, míg végül Achaiában Aegeas prokonzul elé állítják.
„Aegeas: ,,Csodálkozom rajta, hogy értelmes ember létedre hogyan tudsz olyan valakit követni, akiről magad mondod, hogy keresztre feszítették.''

András elmagyarázta, hogy Jézus kereszthalála misztérium, és hajlandónak mutatta magát arra, hogy e misztériumról többet is elmondjon, ha a helytartó hallani akarja.
Aegeas így felelt erre: ,,Én türelemmel meghallgatlak, de ha te utána nem teszed meg engedelmesen, amit mondok neked, magad is megtapasztalhatod a kereszt misztériumát!''
András egy nagy beszédben föltárta a kereszt által történt megváltást. A helytartó egyre türelmetlenebbül hallgatta. Végezetül börtönbe küldte, s amikor a legválogatottabb kínzások sem törték meg, parancsot adott, hogy feszítsék keresztre.
Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát.

Ereklyéit a 4. századtól Konstantinápolyban őrizték, 1208-ban erőszakkal vitték át Amalfiba. II. Pius pápasága idején, 1462-ben a fejet Rómába vitték. 1964-ben, a keleti és nyugati Egyház kiengesztelődésének jeleként a pápa átadta a konstantinápolyi pátriárkának, és Petrába, vértanúsága helyére került vissza.
Ünnepét a naptárak november 30-ra teszik. Rómában a 6. század óta ünneplik.

András napja sokáig böjti nap volt a keresztények körében. Több népszokás is kapcsolódik hozzá, ugyanis ez a nap volt a legjelentősebb házasságjósló-nap a lányoknak. Ezek egy részét magányosan, titokban végezték, de volt közös jóslás is. Két legismertebb: a gombócfőzés és az ólomöntés. Azt hiszem, nem kell különösebben magyarázni: papírra írt fiúneveket tettek a gombócokba, amelyik először feljött a víz színére, az a gombóc tartalmazta a jövendőbeli nevét. Az ólomöntéssel pedig a jövendőbeli foglalkozására lehetett következtetni.

Szóval, hajrá hölgyek – hiszünk, nem hiszünk benne – de milyen jó alkalom, egy kis összejövetelre: főzzünk gombócot: http://cseppek.hu/olvasnivalo/gomboc-ajanlat-szent-andras-napra! Gombóc ide, gombóc oda – az András nap a disznótorok kezdetét is jelentette. De ez már tényleg más téma...

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Hernádi Judit zenés estje Budakalászon.

plakát

A világ legnagyobb sörfesztiválja idén ötödik alkalommal Budapesten, valamint első alkalommal Szombathelyre is ellátogat.

plakát

2017. szeptember 18-án megnyílt az új kulturális találkozóhely.