2017. október 22. - vasárnap

A Szép és a Jó

Kinyomtatom...
Időpont: 
2009. május 26 - 2010. február 28
Kazinczy és a művészetek

A Petőfi Irodalmi Múzeum A Szép és a Jó című kiállításával a 250 éve született költő, író, nyelvújító, irodalomszervező életművének kíván emléket állítani. Arra vállalkoztak, hogy az életpálya főbb állomásait is áttekintve bemutathassák a különféle irodalmi műfajokban alkotó Kazinczy gondolkodását, írói reflexióit a művészetek egyes területeivel, illetve bizonyos, általa kiemelkedőnek tartott alkotásaival kapcsolatosan.

A szobrászatot, festészetet, könyvtervezést, zenét, színházat, építészetet, kertépítést, belsőépítészet, életmódot illetve a viseletet, öltözködést is érintő tematikus egységekben elhelyezett műtárgyakat Kazinczy kommentárjai kísérik.

A tárlaton több mint 150 műtárgy lesz látható, közöttük olyan munkák, mint Canova, Maulbertsch, Füger művei, Piranesi, Van Dyck rézmetszetei, Ferenczy István szobrai, Kisfaludy Károly festményei, Goethe rajza, Kazinczyt és családját, valamint írókortársait ábrázoló portrék, Kazinczy által kiadott könyvek, Kazinczy-relikviák. A látványt különlegessé teszi Kazinczy virtuálisan körbejárható széphalmi háza, illetve az író életének négy, jelentős, általunk jelzésszerűen rekonstruált színtere: börtönhelyiség, a széphalmi dolgozószoba, képzőművészeti galéria, metszet- és könyvesbolt. Külön vetítőszoba várja az érdeklődőket a Kazinczy által Bécsben (Belvedere Képtár) és a Nagyszebenben (Brukenthal Képtár) tett művészeti látogatások élményanyagának bemutatásával.

Kazinczy és a művészetekKazinczy és a művészetek

A műtárgyakhoz szépirodalmi szöveg illeszkednek, melyből a látogatók megismerkedhetnek Kazinczy – ma már bizonyos esetekben joggal bírálható – irodalmi és művészeti ízlésével, eközben tájékozódhatnak a korszak meghatározó irodalmi és közéleti eseményeiről is. A térben árnyképrajzoló készülék, vetítők, audioberendezések és a nyelvújítás téma kibontásához interaktív nyelvi játékok is segítenek abban, hogy a kiállításon olyan színes audiovizuális világ fogadja a látogatót, amely mind az elmélyült ismeretekre vágyó felnőttek tudásvágyát, mind az interaktivitást igénylő diákok kíváncsiságát is kielégítheti.

Fogadótér:
Kazinczy Ferenc a magyar irodalmi nyelv megújításának szószólója, a szépírói mesterség szakmává emelésének elkötelezett képviselője, az irodalmi közélet megteremtésének tevékeny szervezője, költő, író, műfordító, könyvkiadó, lapszerkesztő. Kevés magyar író irodalom-felfogását és poétikáját befolyásolja olyan mélyen a látvány esztétikuma, mint Kazinczyét, akinél a „Szép” érvényre jutásának morális tétje van: az eszmei „Szép” jelenlétét a „Jó” megszületésének feltételéül szabja.
A kiállítás fogadóhelyiségébe belépő látogatót Kazinczy virtuális háza várja. Ez egyben információs tér is, ahol számítógép áll az interaktivitást igénylő, az életút részleteiben elmélyedni szándékozó érdeklődők rendelkezésére.

I. terem:
Az első teremben irodalmi szövegekkel, festményekkel, metszetekkel, tárgyakkal, könyvekkel, kéziratokkal Kazinczy életének azt a szakaszát mutatjuk be, amely születésétől 1801 nyaráig tart. Erre az időszakra esnek gyermekévei, sárospataki tanulmányai, majd joggyakorlata Kassán, Eperjesen és Pesten, belépése a szabadkőművesek közé, későbbi kassai évei; iskola-felügyelősége II. József alatt, valamint látogatásai Bécsben, csatlakozása a Martinovics-féle jakobinus mozgalomhoz és ennek leleplezése után hat és fél esztendeig tartó börtönbüntetése. Az életrajz legfontosabb állomásainak áttekintése közben a látogató vizuális benyomást nyerhet a kor tárgyi világáról, az öltözködés és hajviselet változásairól, megtudhatja melyik Mozart operát látta Kazinczy a zeneszerző vezénylete alatt Bécsben, valamint kipróbálhatja, hogyan készült a korban divatos árnykép.

II. terem:
A második terem Kazinczy életútjának 1801-től, szabadulásától az 1820-as évekig terjedő időszakát mutatja be, amelyben a hivatali karrier lezárultával, nősülése és Széphalmon való letelepedése után az irodalom és a művészet lesz az a terület, ahol a benne munkáló közösségi felelősségérzetből fakadó cselekvési vágy teret nyerhet. Goethe, Winckelmann, Mengs írásainak tanulmányozása révén a klasszikus mintákat követő idealizálás válik művészi eszményévé. Megszilárdult esztétikai nézeteit leveleiben, cikkeiben, recenzióiban osztja meg barátaival és az olvasóközönséggel. A teremben kialakított képgaléria ehhez a vezérfonalhoz illeszkedő, Kazinczynak tetsző vagy általa elutasított festményeket, metszeteket és szobrokat mutat be, amelyeket eredetiben vagy másolatban láthatott. Helyet kapnak a térben Kazinczynak és hozzá közel álló pályatársainak arcképei, melyeknek megszületésében sokszor ő maga is szerepet játszott, kivitelezésük minőségéhez pedig gyakran fűzött kritikai megjegyzéseket. Itt látható Kazinczy saját bútoraival berendezett széphalmi szobájának rekonstrukciója, valamint egy 1810-es éveket idéző metszetbolt portálja, amelynek zsúfolt kirakatában könyvek, folyóiratok, rézmetszetek adnak ízelítőt a korszak Kazinczyt érdeklő nyomdai kiadványaiból.

III. terem:
A harmadik terem az 1820-as évektől Kazinczy haláláig terjedő időszak eseményei közül a fontos irodalmi vitákat, az új írónemzedék előretörését és Kazinczy szerepének változását vázolja fel festmények, grafikák és magyarázó szövegek segítségével. Jelentősebb utazásainak felvillantása kapcsán a látogató képet nyerhet Kazinczynak az építészetről, kertépítésről, emlékmű- és síremlék-tervezésről vallott esztétikai nézeteiről, s egyben azon törekvéséről, hogy a nemzet nagyjainak emlékét az utókor számára átörökítse. Ebben a térben kapott helyet Pest-Buda animációs képe, egy filmetűd Ferenczy István Pásztorlányka című szobráról, egy számítógépes képnézegető a hotkóci kastély kertjéről és egy színes diákból megkomponált tabló, mely Kazinczy kedvenc, szemléletét meghatározó festményeit és szobrait mutatja be. A kiállítás végén a látogatót vetítőszoba várja, ahol film pereg azokról a Kazinczy ízlését jól jellemző műalkotásokról, amelyeket Bécsben, a Belvedere-ben és Nagyszebenben, a Brukenthal-képtárban látott. A képsorokat Kazinczy írásaiból szerkesztett hanganyag kíséri.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

logó

4 kontinens kiállítói Budapesten a Millenárison.

plakát

Művészek: Nagy Zsófia Magdolna, Pelcz Benjámin, Tollas Erik.

plakát

Egy design ikon a kortárs művészet fényében a Kiscelli Múzeum Oratóriumában.